Folytatva erősen megkésett élménybeszámolómat megosztom Veletek a Ganghwado-ba tett kirándulásunk részleteit.
Kezdjük azzal, hogy noha a sziget nem egészen 60 kmre van Szöultól, a kolitól mégis vagy 3 óra míg az ember odajut... Ígyhát miután a hajnalig tartó salsázással kellően lefárasztottuk a lábizmainkat, hajnali fél8-kor nagy lelkesen indultunk neki egy egész napos hegymászásnak.
A Mt. Manisan 마니산 a 319 km2es sziget legmagasabb hegye, egyben a koreai történelem jelentős emlékhelye is, ugyanis a tetején található oltárt egy mágikus figura, jelesül az első koreai építette majd 4,500 évvel ezelőtt. Október 3án tervezem újra megmászni a hegyet a 900 lépcsőjável együtt, ugyanis sámánista gyertyagyújtási szertartás keretében emlékeznek meg a helyiek Korea alapításáról.
Lefele menet meglátogattunk még egy templomot is, ahol sokáig gyönyörködtem a fűcsomókon áttűző lenyugvó napfényben és a kis kőhalmokban. A kőhalmok a világon mindenütt megtalálhatóak és változatos célokat szolgálnak: csillagászati jelentőségüket, temetkezési helyet, egyéb útvonalat jelölnek, vallási szimbólumként szolgálnak. Itt is valami hasonlóan vegyes szerepet játszanak.
A nap fő eseménye az Oepo-riben (외보리) elfogyasztot, nem éppen pénztárca-kímélő vacsora volt. Végre ettem sushit (nyers hal), szuper wasabival (a legjobb orrtisztító torma) és persze szója szósszal (amit máshoz nem is bírok megenni), kagylót, mindenféle rákot és csigát is! (Utóbbihoz most volt először szerencsém, de remélem lesz még!)
Összességében persze azt kell mondanom, hogy jó volt elhagyni a betondzsungelt (na nem mintha nem lennék lenyűgözve a továbbra is mágikus tavasztól a saját kis erdőnkben a koli körül), de azért szabadtéri múzeumnak nevezni a szigetet talán mégis túlzás. Ámbár minden van, aminek lennie kell: rizsföld, hal, templomok, hegyek és love motelek is. Nehéz is volt megállni, hogy ott maradjunk ilyen naplemente után! ;-)
(A love motel néhány órára, kellemes közös testmozgásra kivehető szobákat felvonultató intézmény. Ahol lehet maradni egész éjjelre is - jutányos áron. És nem muszáj a recepció melletti erotikus filmkínálat minden gyöngyszemét magunkkal vinni. A diszkréció ugyan nem olyan mértékben garantált, mint egyes, teljesen automatizált japán motelekben, de lefüggönyözött, sötétített üveges bejáraton lehet eljutni a megfelelő szobáig... Backpacker szállásnak kiváló, hamarosan talán saját élmények is adódnak a témában :-)
Egyelőre annyit tudunk, hogy a vidéki és szöuli árak azonosak. És hogyha két nő megy be együtt, akkor azért lehet számítani néhány felhúzott szemöldökre ;-))
