Sárdobálás után egyenest egy tradicionális koreai előadásra mentem, amiben a dobokat tánc és ének is kísérte.
A dobok továbbra is lenyűgözőek, nem beszélve a pansoriról, a torokból énekelt narratív népdalokról - néha beszéddel, sok nevetéssel vegyítve.
A furcsa, amire most felhívom a figyelmeteket, hogy a koreai dobok bőr ütőfelülete függőleges. Innen a sajátos hangzás. És amit még nagyon szeretek, hogy a "karima" is aktív, merthogy azt is ütik ám rendesen!
A mai előadásról képek és részletek itt, a csatolt kép még az újévi ünnepről származik.
