Kedves Mytrill! Kedves Olvasók!

Nagyon köszönöm a kommentet az oldalon és mailben illetve telefonon érkezetteket is! Piszok jól esik! Ilyenkor érzi ám az ember, hogy érdemes írni! :)

Az utazáshoz amúgy úgy tűnik némileg patologikus viszony fűz addiktív természete folytán a dolognak. Nem hiszem tehát, hogy az a veszély fenyegetne, hogy abbahagyom. (Noha most elsősorban a feltételek megteremtésére kell fektetnem a hangsúlyt...) (Myrtill, mindenképpen kattintsál. Aztán nyugtázd, hogy bizonyos motivációs elméletek esetemben is működnek :)) És ilyen csodás Olvasók láttán még a blogírás folytatását is evidenciaként kezelem!

Japán éppen nincsen a listán, többek között azért, mert voltam már ott :) És ugyan ér visszamenni valahova - noha ez a megtiszteltetés eddig csak Skóciának jutott ki -, de annyi minden felfedezendő vár még rám, hogy elsősorban az új utakat keresem.

Amit jelen pillanatban ígérni tudok, az további kb. 36 koreai furcsa. Illetve, hogy az Anyukámmal egymásnak adott karácsonyi ajándékozásból Ti sem maradjatok ki, karácsonyi ajándék gyanánt minden kedves Olvasóm számíthat 17 thai furcsára.

Utána meg meglátjuk.

Édesanyám legnagyobb örömére tematikus álláskeresésem az önéletrajzomat eddig Kuala Lumpurba, San Franciscoba, Addis Abbebába és Dublinba vitte. Na nem mintha Budapest és/vagy Magyarország nem lenne legalább olyan jó téma, mint a fentiek :)

Addig is csak azt kell kitalálnom, hogy a pénteki buliról, amire hivatalos vagyok a város másik végében, hogyan jövök haza - éjszakai busz nélkül. Mert olyan Szöulban nincsen.