A vizsgák utáni lazítást azzal hevertem ki, hogy elfogadtam a helyi magyar követség meghívását az idei évi magyar találkozóra.
Felette fontos embernek érezhettem ám magam mind az 5 itt tanuló magyarral együtt, ugyanis aznapra még egy ebédmeghívásunk is volt a rektorral, illetve nekem, mint MBA tanoncnak "tanulmányi" kirándulásra is kellett volna mennem - ami persze inkább az iménti bejegyzésem szerint végződhetett, hallva azt az összesen 2 főt, aki élménybeszámolót tartott... Az egyik gyógyszerért, a másik ügyvédért kiáltott másnaposság miatti halálközeli élmények miatt...
Nos a helyi magyarok köszönik jól vannak és felette vegyes társaságot alkotnak. Többnyire valahonnan a Földgolyóról kerültek már ide is, így néha úgy tűnt lassan könnyebb koreaiul vagy angolul beszélgetni :-)/:-(
A fénypont mindenképpen a marhapörkölt+nokedli volt, amiért örök hála Nagykövet úr és felesége fáradozásainak. A magyar 주k helyi 주khoz képesti felsőbbrendőségéhez pedig nekem már ugye eddig sem fért kétségem! Éjen a pálinka és az Unicum! Nomeg a kolbász és persze a téliszalámi is :-) (és ha már :-) akkor a napi furcsa legyen az, hogy a smyle koreaiul így néz ki: ^^)
Az asztal körüli témák persze meglehetősen széles kört merítettek ki, ám a közös pont mégis az volt, ki hol találta meg azt, amit leginkább keresett... Turó, tejföl, kenyér, borok!
