Néhány éve is van már annak, hogy merültem egyet a „Kőbányai sörgyárban”, azonban volt, ami akkor pótlandóként kimaradt és azóta is ott tanyázott a „listán”, arra várva, hogy eltűnjön onnan: a cipőnézés.
Hogy hogyan is jön ez a kettő össze?
A merülés, merülő hely részleteiről többen írtak már rólam sokkal ügyesebben, így arról csak egy pár szót.
A jelenlegi „Kőbánya” területén már a középkortól bányásztak követ, majd később a bányát változatos célokra használták: tárolásra, óvóhelyként, gombatermesztésre és persze sörgyártásra is, fúrt kutak vizét használva. Később javarészt felhagytak ezen tevékenységekkel, így a bánya hasznosítása jelenleg biciklisversenyek, tárlatvezetések és bizonyos, azóta víz alá került részek esetében búvárkodási lehetőség biztosításában merül ki jellemzően.
A belső hőmérséklet 7,5 fok volt most hétvégén az autó szerint, míg a víz hőmérséklete stabilan 13-14 fok. A belső hőmérséklet sem nagyon szór, de a legutóbbi alkalomról valahogy melegebbre emlékeztem, a vízről meg, már ami a tapasztalatot illeti, szerencsére hidegebbre. A bánya lenyűgözőségét meg szintén nem ártott feleleveníteni! Mindenkinek nagy szeretettel javaslok ide egy vezetett túrát!
Szóval a cipők… A bányákban négy búvárkodásra alkalmas helyszín van, ebből mi most az ún. Nagyteremben vagyunk érdekeltek, ami egy kb. 16-18 m belmagasságú terem 14 m mély vízzel, körben-fenn vasgerendákkal, korábbi és jelenlegi villanyvezetékekkel, lámpákkal, a talajon kocsival, sörösüveggel, törmelékkel és több irányba kisebb-nagyobb leágazásokkal, üregekkel. Valójában egy meglehetősen eseménytelen valami, szárazon biztos nem töltenék el egy üres teremben, 14 fokban jókedvemből 41 percet, de hát búvárkodni már csak olyan képtelen okok miatt is képes az ember, minthogy nem jön ki a vízből a cipők nélkül. :) Ugyanis az egyik „üregben” több ezer pár cipő lebeg, amit legutóbbi alkalommal önállóan nem találtam meg, de most azért meglettek :) Hogy hogy kerültek oda, azt lehet soha nem tudjuk meg pontosan, de valószínűleg egyszer csak gyorsan el kellett őket tűntetni valahova, így aztán egy felszíni nyíláson beömlöttek és a vízen úszva kötöttek ki az én legnagyobb örömömre.
Az illusztráció ehelyett a templomot és a bányát mutatja. A cipőket meg megtartom magamnak :)
