Vonatra pattantunk hát július végén, ugyanis a Fly Dubai nevezetű fapadost választottam a szállításunkra Belgrádból Dubai átszállással. A belgrádi indulásig pedig ki tudtuk próbálni, hogy milyen is a hálókocsi. (Pontosabban ki tudtuk volna, ha nem fekvőhelyes kocsi lett volna végül a megoldás. Akkor persze még nem tudtam, hogy tényleg lesz még olyan pont a túrán, ahol örültem volna, hogy ez a legnagyobb baj :) (Aggódni nagyon nem kell azért.)) Ennek ellenére remek kis utunk volt, bújtuk a Sri Lanka könyveket és aludni is sikerült éppen eleget.
Ahhoz mindenképp, hogy rövid sétát tegyünk Belgrádban és meglátogassunk egy ortodox templomot.
A reptérre kifele menet jöttek aztán az érdekességek. A buszra várva ugyanis lecsapott ránk egy taxis, hogy 10EURért kivisz mindkettőnket a reptérre. Ez elég jó ajánlatnak tűnt - a busz kb. 5EUR lett volna -, pláne, hogy gyakorlatilag egy óra idegenvezetést is kaptunk mellé :) Megtudtuk, hogy melyik az új meg a régi városrész, hogy az előző rendszerben mi mindent építettek kaláka-közmunkában vidáman a népek és persze mindent az aktuális politikai helyzetről. Utóbbi döbbenetes hasonlóságot mutatot azzal, amit bárhol máshol is hallanál - a politikusok korruptak, eladják az országot, a kisembernek nagyon nehéz stb. stb. Aztán meg előkerült egy teniszezéskor készült fotó a taxisról a volt szerb miniszterelnökkel.
Kicsi a világ na.
A reptéren semmi különös izgalom nem történt, egészen Dubai-ig. Itt ugyanis résidő lekésés miatt eltöltöttünk plusz egy órát a reptéren (http://en.wikipedia.org/wiki/Dubai_International_Airport), viszont láthattunk közben elég komoly forgalmat, számtalan gépet, közte A380asokat is. Rettentő picinek éreztem magam :) Meg a mi kis Liszt Ferencünket is. (Visszafele világosban is megcsodáltuk ugyanezt a jövés-menést, rendre számoltuk a gépeket, pláne, hogy a felszálláshoz mi voltunk a 6. a sorban a futópálya mellett várakozva...) Innen már csak 4 óra választott el minket Sri Lankától.
