Ahogy megérkeztünk Jejuról máris a DMZ, az úgynevezett demilitarizált zóna felé vettük az irányt egy újabb iskolai túra keretében. Úhogy röviden erről, még mielőtt a Jeju élménybeszámolóba belekezdenék.
A DMZ a két Korea közti háború "lezárása" nyomán jött létre 1953-ban. A határ mellett északról és délről is egy-egy 2 km széles sáv hivatott szolgálni a két ország közti békét. A két oldalon szögesdrótok és állandó őrség vigyázza a háttérországot, míg a 4 kmes zöld sáv a világ legérintetlenebb nemzeti parkja, ahova (keveseket leszámítva) 56 éve senki nem tette be a lábát. A kevesek az 1-1 faluban élnek Panmunjom környékén, ami pedig a fegyverszünet aláírásának és a további tárgyalások színhelye, ahol farkasszemet néz egymással a két őrség és a tárgyalófelek egy, a közepén a "határral" elválasztott asztalnál ülnek. Itt nem voltunk, ellenben jónéhány - kevéssé izgalmas helyen igen.
Pl a Szabadság-hídnál, ahol a hadifoglyok cseréje zajlott illetve a későbbiekben a családegyesítések. A Dora ellenőrzőponton, ahol ha nem lett volna annyi felhő és magas páratartalom, láthattuk volna a 300 kilójával és 150 méteres zászlórúdjával világrekorder méretű Észak koreai logobót a fent említett faluban (ami egyébként soha nem volt lakott, csak propaganda szólamok közvetítésére szolgált. (Ezt sem hallottuk ma.)) A Dorasan állomásnál, ami az utolsó high tech vasútállomás Dél Koreában - pontosabban az első Észak Korea felé. És végül, de nem utolsósorban az ún. 3as számú alagútban, amely az 1978ban harmadikként felfedezett járat Észak Koreából Szöul felé. Ha megépült volna észrevétlenül, 30000 katonát engedne át óránként délre teljes felszereléssel!
Ki tudja, az időjárás vagy az első élmény, a Szadadság híd lábánál minket fogadó vidámpark (!), esetleg a hétvégi túra és esti zenecsere-buli hatása nyomán, de igazán nem érintett meg a hidegháborús hangulat vagy a DMZ létezésének szomorúsága. Arról nem is beszélve, hogy a féktelen optimizmus és vízionárius gondolkodás olyan abszurd képeket hoz össze, mint a néptelen vasútállomás, amin keresztül egyszer majd akár haza is vonatozhatok az újraegyesített Korea boldog békeidejében...
