A tegnapi nap, vagyis húsvét hétfő éppen olyan nap volt, mint bármely más hétfő. Koreában ugyanis a húsvét nem olyan nagy ünnep, hogy a hétfőjét munkaszüneti nappal kellene ünnepelni...
A vallásszabadságot az Alkotmány garantája, és eme jogukkal élnek is a koreaiak.
Kezdjük a vallásos-vallástalan aránnyal: nagyjából 1-1. A lakosság 53%-a tartja magát vallásosnak, a női lakosság 56, a férfiak 50%a. Ateista a maradék 47%.
A vallásosak között a listát a buddhizmus vezeti a maga 43%ával, eztán jönnek a protestánsok (34%) és a katolikusok (20%), majd a konfuciánusok, won buddhisták és minden egyéb (zsidók, muszlimok...) 1% alatti számokkal a magát vallásosnak valló népességen belül.
A fentiek ellenére, vagy éppen mellette azt lehet mondani, hogy nincs olyan, hogy "koreai vallás" és bármilyen vallású, vagy vallástalan is vagy, a mindennapi életet áthatja a konfuciánus tradíció (az idősek tisztelete, a segítőkészség, udvariasság, két kézzel átadott "dolgok" stb.), valamint a sámánizmus.
Az átlag koreai tehát legalább 4 vallást követ, akkor is, ha ateista: konfuciánus minden mozdulatában, buddhista a megbocsátásban, keresztény a szeretetben és sámánista az áldottságban. Mondják egyesek.
A fentiekkel kapcsolatban persze meg kell jegyezni azt is, hogy nehéz ám megmondani, hogy honnantól számít valami vallásnak és meddig világnézet...
És ha vallás is, miért követi az, aki... A kereszténység például az oktatással és az ellenállást jelképezve nyert magának követőket nagy számban a korábbi időkben, míg manapság egész egyszerűen divat kereszténynek (inkább protestánsnak, mint katolikusnak) lenni... Így ha az egyik gyerek ezt, a másik azt, a szülők meg (külön-külön) mást-mást követnek, azt senki nem veszi rossz néven vasárnap a terített asztalnál...
Húsvétot tehát itt is ünnepelnek, mégha nem is rendelnek mellé szabadnapot.
Locsolkodni nem locsolkodnak, de a templomban vasárnap kaptam tojást! Ugyan nem festettet, csak főttet, de ismerik a tojásfestést és néhányan festenek, ragasztanak is!
Az általam készített tojások este 10ig vártak a lusta magyar locsolókra és a cseh állam képviseletében Jan-ra, aki hazai szokások szerint bottal vert meg! (Nem fájt, nem kell aggódni. Ilyen se volt még...)
A cseresznyék pedig rózsaszin szirom-szőnyeggel búcsúztatták az ünnepet!
