Szöul, az MBA és minden más

2009: ...avagy hogyan boldogulok egy ajándék MBAvel?! Az utazás és azon is túl. (Végülis tanulni jöttem...) Kéretik kevert műfajra számitani, tekintettel blog-írási rutintalanságomra valamint lelkes emailezesi szokásaimra. Vagyis: érezzetek magatokat megszólítva! Az extrák közt: "Napi furcsa" rovat: mindennapi betevő húsevőknek és vegetáriánusoknak a "nem úgy van, mint otthon" étlapról. 2010. Hazatérés Budapestre. Új rovat: napi szép

Pontos idő: Szöul

Pontos idő: Budapest

Friss topikok

Innen vagytok, Kedves Látogatók!

A Kék Ház

2009.04.05. 15:57 HippoKriszta

A Fehér Ház analógiájára a szöuli elnöki palotát Kék Háznak, Blue Housenak, helyiül pedig 청와대 - Cheong Wa Dae-nek hívják. A pénteken a koreai nyelv és kultúra tantárgy keretében - továbbá a legtöbb koreai írígykedő tekintette mellett - elmentünk meglátogatni az elnököt. Ugyan a nagykövetségen és a külügyminisztériumban már díszvendégnek számítunk, az elnök valamiért mégiscsak fontosabbnak tartotta a G20 találkozót és nem várt minket. Cserébe egyetlen igazi meglepetésként a rezidencián szabadon kószáló őzeket hagyta nekünk!

A Kék Ház egyébként semmi extra... Attól "kék", hogy kékek a cserepei... És ugyan nagyon értem, hogy igyekeztek az ősi koreai motívumokat megtartani a rezidencia valamennyi épületén, de a végeredmény csak csak siralmas lesz sajnos... Minden szürke (ami csak ront a kék tető hűvösségén...), hideg-rideg beton, amitől a klasszikus ívek is elértéktelenednek a szememben... Az üdítő "koreaiság" a rezidencia melletti, korábban az ágyasok lakhelyéül szolgált kis oldalkertben található, ahol valóban a régi, tradicionális épületek közt lehet sétálgatni.

A túra legérdekfeszítőbb része így sajnálatos módon az lett, hogy Eszterrel eljussunk a bejáratig. Egyéb bokros teendőink miatt ugyanis mi nem a csoporttal, hanem taxival mentünk a Blue Househoz. De hogy ott hova, arról fogalmunk nem volt. A helyi (görkoris! (is))rendőröknek-katonáknak - Blue House körüli koncentrációjuk biztosan meghaladja az átlagos népsűrűséget a félszigeten - pedig sajnos az átlag-koreait meg nem haladó az angoltudása... 20 percnyi fel-alámászkálás után egytlen megoldás látszott célravezetőnek: lenyúlni az egyik egyenruhás mobiltelefonját! A gyönyörű persze az volt abban a beszélgetésben is, hogy a koreai rendőrnek és az ismert koreai tanárnőnek is vagy 3 percig tartott elmagyarázni egymásnak, hogy most merre is kellene megtennünk még 300 métert.. ahol persze walkie-talkie és magyar kémnők érkezésének bejelentése mellett is újra elő kellett adnunk az egész történetet - ezúttal - legnagyobb meglepetésünkre - egy, a történetünket 80-85%ban megértő koreai kormányőr részére.

A hab a tortán, hogy idegenvezetés kizárólag koreaiul elérhető. Limitált mennyiségű mobil angol tour guide igényelhető...

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kriszta-in-korea.blog.hu/api/trackback/id/tr91047723

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása