A heti első szabadnapunkat ismét kulturális programmal töltöttük és miután jól belakmároztunk a reggeli-ebéddel, nyakunkba vettük a várost.
A Deoksugung Palota az 1592es japán inváziót követően - mely a paloták nagy részét elpusztította - átmeneti palotaként szolgált a királyok számára. Jelenlegi elnevezését a későbbi időkben kapta: "Az erény és a hosszú élet palotája".
A komplexumban találhatjuk a koronázási csarnokot, a király esti pihenőhelyét, az adminisztratív központnak helyt adó iker-épületet valamint amagas rangú vendégek szálláshelyeit - mind a tradicionális építészeti stílusban. (Az épületek nem eredetiek, ugyanis szinte mind leégett 1906ban, de még ugyanabban az évben újáépítették őket). Az 1900a évek elején neoklasszikus stílusban két újabb épület is elkészült - izgalmas kontrasztot nyújtva a többi épülettel.
A koreai modern művészetről csak annyit, hogy a Cézannera, Picassora, Miróra hajazó képeik sajnos messze nem ütik meg az elődjeik által magasra tett mércét. A saját, évszázados művészetükben alkalmazott, nyugatról átvett technikák (árnyékolás, 3D, háttérfestés) ellenben sokat lendítettek az hagyományos ábrázolásokon! Kíváncsi lennék egy koreai véleményére ebben a kérdésben... Európai szemmel biztosan könnyebben befogadhatóak a képek így, noha a magam részéről a hagyományos festészetüknek is lelkes csodálója vagyok.
A kertlátogatás csúcspontja azonban az őrségváltás volt. Hagyományos öltözetben érkeztek a friss katonák, akiket a szinten hagyományos hangszereken játszó zenekar kísért.
A napi furcsa viszont a nap másik nagy eseményéhez kapcsolódik, ugyanis a délutánt a Namdaemun Market-en töltöttük. A piacról a részletek holnap, addig is a kedvenc termékcsoportunk némi illusztrációval: kapucnis kutyaruhák! Kivétel nélkül minden zsebkutya ebben illeg-billeg az utcákon - habár leginkább a gazdi kezeiben töltik az életüket...