Azt hiszem az egyik legjobb módja a Valentín nap megünneplésének, ha az ember egy esküvőre megy - még akkor is, ha az nem a sajátja. Ms. Hong esküvőjére voltunk hivatalosak, aki adminisztrátor a tanulmányi osztályon. Nagy várakozással tekintettünk az eseményre, minthogy nem pontosan tudtuk, mit is várhatunk egy koreai esküvőtől.
Kezdjük azzal, hogy egy katolikus családról beszélünk, így egy buddhitsa szertarásra való meghívásért még ismerkednünk kell helyiekkel :-) Misés esküvő volt, amiről már rettentő sokat írtam - mármint a mise részéről -, és ez is éppen olyan volt, mint az eddigiek. Az izgalmas momentum viszont Quazafi, a palesztín srác kérdése volt, mikor visszatértem az áldozásból: Farzan (Sri Lanka), Elmir (Azerbajdzsán), Munir (Bangladesh) és Sophearith (Kambodzsa) figyelő szeme láttára azt kérdzte, hogy most mi történt? Minek állt fel az a sok ember hosszú tömött sorokba, vonult az oltárhoz aztán ült vissza??
Nos, mint azt az online internetoktatás tapasztalataiból tudjuk (igen, van némi képzavar, de nagyon büszke vagyok a tanítványaimra), léteznek olyan dolgok a földön, amiket el tudok magyarázni, de kereszténység kezdőknek tanfolyamot még nem tartottam... A mise után viszont volt alkalmam elmagyarázni 3 muszlimnak és 2 buddhistának, hogy mi fán teremnek a kereszténység alajai...
A meghívó utalt arra is, hogy sokféle helyi finomságot is fogyaszthatunk a szertartás után. Nos úgy tűnik, itt minden templomban alapfelszerelés a hatalmas konyha az alagsorban, ugyanis az esküvői lakomát a -2 emeleten fogyasztottuk el.
Nagyon érdekes, hogy egyáltalán nem bonyolítják túl a dolgokat: a menyasszony és a vőlegény a mise és fozózás után azonnal átöltözött hanbokba (lásd újévi bejegyzések), és míg a vendégek a svédasztalról tömték a hasukat, ők (a szülőkkel együtt) körbejártak az asztalok között és megköszönték mindenkinek, hogy eljött. Még csak az evést sem kellett abbahagyni ezalatt a vendégeknek! Végül leültek egy asztalhoz és ők is ettek. Semmi köszöntő, torta, ajándékbontogatás, tánc, buli, hajlnalig tartó mulatozás.
A szokásos praktikus és diszkrét megoldások közt az ajándékozást listázhatjuk: érkezéskor egy vendégkönybe beírod a neved és a könyv mellett üldögélő "recepciósnak" odaadod a borítékot a pénzzel. Tárgyi ajándék nincs, az összeg jelképes. A vendégkönyben azon kevesek közé tartoztunk, akik balról jobbra (nem fentről le) és latin betűkkel (nem hangeul-lal) írták a nevüket.
Éljen az ifjú pár és boldog Valentín napot mindenkinek!
